IRÁNYELVEK – ICF fehérkönyv
©International Coaching Federation. 2019. július (fordítás: 2021. szeptember)
Ez a dokumentum abban segít a coachoknak, hogy megértsék, mikor és hogyan utalják az ügyfelet mentális segítő vagy más szakemberhez - azokban az esetekben, amikor az ügyfél szükségletei meghaladják a coach kompetenciáit.
Irányelveink abban támogatják a coachokat, hogy felismerjék és tudják kezelni azokat az ügyfeleket, akiknek a coachingon túlmutató mentális segítségre van szükségük. A coach feladata, hogy az ügyféllel közösen keressenek szakmai segítséget, amikor ez indokolt.
Az irányelvek ausztrál, kanadai, dél-afrikai, holland valamint amerikai mentális segítő szakemberek és coachok szakértői ajánlásai alapján készült. Segít felismerni, ha az ügyfélnek ellátást igénylő mentális zavara van, és szempontokat ad ahhoz, hogyan irányítsuk őt a megfelelő mentális segítő szakemberhez.
Irányelveink általános ajánlások arra vonatkozóan, hogyan segíthetünk azoknak, akik mentális rendellenességet tapasztalnak. Mivel minden ügyfelünk egyedi, ezért fontos, hogy egyénre szabottan támogassuk. Ezek a javaslatok nem mindenki számára megfelelők. Az irányelveket arra dolgoztuk ki, hogy a fejlett, angol anyanyelvű országokban adjanak támpontokat, és nem biztos, hogy relevánsak más kulturális csoportokban és/vagy országokban, amelyekben fentiektől eltérő az egészségügyi ellátás.
Irányelveink első változatát olvasod, ezért fontos számunka a visszajelzésed. Szeretnénk a közös gondolkodásba bevonni a globális coaching közösséget és finomítani ezeket az irányelveket, itt számítunk a te visszajelzésedre is. Ezt a „Refer to Therapy Guide Feedback” kód megadásával (angol nyelven várjuk a megjegyzéseidet). Jelen dokumentum szellemi jogainak tulajdonosa a Nemzetközi Coaching Szövetség (ICF), nem kereskedelmi célú sokszorosítása és terjesztése az ICF megjelölésével engedélyezett.
Alicia M. Hullinger
Joel A. DiGirolamo
Forrás: Hullinger, A. M. and DiGirolamo, J. A. (2018). Referring a client to therapy: A set of guidelines. Kivonat innen: International Coach Federation weboldala: https://coachfederation.org/app/uploads/2018/05/Whitepaper-Client-Referral.pdf.
A magyar változat letölthető: https://www.coachingfederation.hu/wp-content/uploads/2021/11/white-paper-referral-guide-hun.docx
TARTALOMJEGYZÉK
2 Bevezetés
2 Coaching vagy pszichoterápia
4 Miért irányítsuk tovább?
5 Mikor irányítsd tovább ügyfeledet mentális segítő szakemberhez?
6 Figyelmeztető jelek
10 Hogyan irányítsuk tovább az ügyfelünket
11 A továbbirányítás után
11 Vészhelyzetek
11 Titoktartási irányelvek
12 Erőforrások listája
12 Jegyzetek
BEVEZETÉS
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2020-ra - az érrendszeri betegségeket háttérbe szorítva - a depresszió és a szorongásos rendellenességek - beleértve stresszel kapcsolatos pszichiátriai állapotokat is - a jelentik majd a legfőbb globális egészségügyi problémát. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb valószínűséggel találkozhatunk olyan ügyféllel, akinek mentális egészségi problémája van.
Ez az útmutató a coachoknak szánt segédeszköz annak értelmezéséhez, hogy mikor és hogyan irányítsák tovább az ügyfelüket mentális egészségügyi szakemberhez. Célja, hogy segítséget nyújtson a coachoknak az olyan ügyfelek felismerésében és a velük való bánásmódban, akik a coaching hatáskörén kívül eső mentális egészségi problémával fordulnak hozzájuk.
A továbbirányítás azt jelenti, hogy meghívjuk az ügyfelet: közösen fedezzük fel a további lehetőségeket, cselevésre biztassuk azáltal, hogy erőforrásokat kutatunk fel, vagy akár úgy is, hogy időpontot egyeztetünk számára a megfelelő szakemberrel. Akkor irányítsuk más segítő szakemberhez ügyfelünket, ha ügye meghaladja a coach-kompetenciák szintjét.
A coaching folyamatban az ügyfél mentálhigiéniás üggyel fordulhat hozzánk. Mérlegelve a lehetőségeket, a coach folytathatja, elhalaszthatja, vagy befejezheti a coachingot. Néhány coachingba jövő ügyfél olyan súlyos mentálhigiénés problémákkal küzdhet, amelyekkel terápiában kell foglalkozni. A coachoknak tisztában kell lenniük szakmai határaikkal, és fel kell ismerniük azt, amikor az ügyfélnek többre van szüksége annál, mint amit a coaching nyújtani tud. A coaching szerződésben határozza meg a coach és az ügyfél, hogy mivel foglalkoznak a coachingban és mivel nem.
A pszichológiában szinte már közhely, hogy a teljes emberrel dolgozunk, vagyis kölcsönhatásban az egyént alkotó számos összetevővel (pszichológiai, biológiai, érzelmi, szociális és kulturális). E tekintetben a coach találkozhat olyan ügyfél-témákkal, amelyek meghaladják szaktudását és hatáskörét – ezzel számolni kell.
Az ügyfél továbbirányítása terapeutához vagy más segítőhöz a coaching folyamat része. Más segítő lehet többek között mentor, valamilyen szakterületre specializálódott coach, egyházi lelki segítő vagy akár egy támogató csoport. A coach és az ügyfél számára egyaránt hasznos lehet, ha van egy listánk azokról a szakemberekről, akikhez szívesen irányíthatjuk ügyfelünket.
Annak eldöntéséhez, hogy továbbirányítsuk-e az ügyfelet terápiába, a legfontosabb szempont, hogy mennyire működik egészségesen a mindennapokban. Tedd fel magadnak a kérdést, „akadályozza-e az ügyfél elakadása a napi szintű működését?” A napi szintű működés az önellátás széles skálájára vonatkozik, úgymint táplálkozás, tisztálkodás, munka, a háztartás vezetése és szabadidő. Amennyiben az ügyfél nem képes (saját és/vagy külső erőforrásokkal) arra, hogy gondoskodjon a (szakmai vagy személyes) napi működéséről, akkor valószínűleg ideje továbbirányítani. A mentális segítő szakember képes arra, hogy megfelelően diagnosztizálja, és segítse az ügyfelet abban, hogy fejlessze megküzdési készségeit és így kezelni tudja nehéz helyzetekben feltörő érzéseit.
Az ügyfélnél megjeleníthet olyan működés, amely meggátolja az előrehaladást. Hasznos lehet az ügyfélnek, ha mentális segítő szakemberhez fordul, amennyiben elakadása korábbi, feloldatlan érzelmi problémából fakad és ezzel akadályozza a továbblépést, vagy ha jelenlegi életkörülményei gátolják a coaching folyamatban való előrehaladását.
A coach és az ügyfél számára egyaránt hasznos lehet, ha van egy listánk azokról a szakemberekről, akikhez szívesen irányíthatjuk ügyfelünket.
COACHING VAGY PSZICHOTERÁPIA
A coaching a segítő szakmák egyike. További segítő formák például a mentorálás, a tanácsadás és a pszichoterápia.
Ahhoz, hogy a legjobban támogassuk az ügyfelet, fontos megérteni a különbséget a coaching és a pszichoterápia (terápia vagy lelki gondozás) között. Ha úgy tekintünk a mentális egészségre, mint a fizikai egészségre, fontoljuk meg: ha valakinek a mindennapi életét érintő fizikai tünetei vannak, úgymint torokfájás, vagy nem múló köhögés, el kell mennie az orvoshoz, hogy diagnosztizálják és kezeljék. Ehhez hasonlóan, ha az ügyfél mentális egészségét érintő problémát tapasztal (vagyis állapota akadályozza az elme normális működését), akkor tovább kell irányítanunk a megfelelő szakemberhez kivizsgálásra és kezelésre.
Útmutatónkban az elérhető információkat összegeztük a kóros mentálhigiénés állapotokat1 leíró klinikai és diagnosztikai modelleket egyaránt felhasználva. Más, a mentális egészséggel kapcsolatos megközelítések is vannak. Az útmutató megállapításai akkor érvényesek, amennyiben a mentális egészséget a klinikai modell alapján, ám egy spektrum mentén értelmezzük.
A pszichoterápia területén sokáig a mentális egészség orvosi modellje volt a domináns megközelítés2. Az orvosi modell a diagnózist és a patológiát hangsúlyozza. Ez a megközelítés a patológiai perspektívára támaszkodik, amely a viselkedést lélektanilag „abnormálisnak” vagy „egészségtelennek” tartja. Az orvosi modell „rendellenességnek” tekinti az ügyfél problémáját. Az ügyfelet pedig alapvetően sérültnek. Többen azért bírálják az orvosi modellt, mert szerintük a címkézés szégyenhez és alkalmatlanság-érzéshez vezethet, és emiatt az érintett még rosszabbul érezheti magát. Ha az ügyfelet „abnormális” vagy „rendellenessége van” címkével illetjük, tovább erősítjük azt a megbélyegzést, amit a terápia egyébként is hordoz. Az orvosi megközelítés a rendellenességeket konkrét tünetek alapján osztályozza és az osztályozási rendszer alapján állapítja meg a kezelést. A mentális egészségnek ebben a kategorizáló megközelítésében az ügyfél vagy beteg, vagy nem.
Ha az ügyfél mentális egészségét érintő problémát tapasztal (vagyis állapota akadályozza az elme normális működését), akkor tovább kell irányítanunk a megfelelő szakemberhez kivizsgálásra és kezelésre.
Egyre népszerűbb a szakemberek között az ún. klinikai vagy pszicho-szociális megközelítés, amely a mentális egészséget egy spektrum mentén értelmezi. Ez a közelítés a mentális egészséget az ügyfél tüneteinek mértéke alapján osztályozza, nem csupán azt állítja, hogy az illető beteg-e vagy sem.
A mérték megállapítása során azt vizsgálják, hogy mennyire vagy milyen súlyossággal van jelen egy-egy jellemző. Ez a megközelítés, a címkézés helyett, a jellemzők alapján alkot egy profilt. Klinikai szempontból a pszichopatológiát méréseken keresztül értelmezzük, mint például gyakoriság és súlyosság.
A mentális egészség klinikai megközelítése szerint, a működés egy spektrumon mérhető, szemben a kétváltozós besorolással (egészséges működés és diszfunkció). Elképzelhető, hogy jól funkcionálunk az életünk egyik területén, míg egy másikon kevésbé – ilyenkor jól működhet a coaching és a terápia együtt.
Kezdjük a coaching és a terápia közötti különbségek vizsgálatát a nagyobb szakmai szervezetek definícióval. Vegyük figyelembe, hogy egyes szakkifejezések különböző kultúrákban mást és mást jelenthetnek.
Az ICF a coachingot így határozza meg: „az ügyféllel való partneri együttműködés egy olyan gondolat-ébresztő és kreatív folyamatban, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy szakmailag és személyesen a legtöbbet hozza ki magából.” 3.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) a pszichoterápiát így határozza meg: „bevett pszichológiai alapelvekből származó klinikai módszerek és interperszonális helyezetek tudatos és szándékos alkalmazása abból a célból, hogy támogassa az embereket viselkedésük, kognícióik, érzelmeik és/vagy más személyes tulajdonságaik megváltoztatásában olyan irányban, amit kívánatosnak tartanak.” 4
A három legfontosabb különbség coaching és terápia között: a segítő kapcsolat fókusza, célja és az igénybe vevők köre. 5 A coaching a jövő elképzelésére - vízióra, az eredményre, a jelenre és a jövő felé haladásra koncentrál.6 A terápia a jelen megértésének érdekében a pszichopatológiát, az érzelmeket és a múltat hangsúlyozza. A coaching célja gyakran a teljesítmény javítása, tanulás vagy az életünk fejlesztése, míg a terápia mélyen gyökerező érzelmi elakadások feloldásával, gyógyulással vagy trauma feldolgozással foglalkozik. A coaching többnyire jól funkcionáló személyekkel foglalkozik, míg a terápiában valamilyen mértékű diszfunkcióval vagy rendellenességgel dolgoznak. A terápia, ellentétben a coachinggal, olyan készségek fejlesztésre fókuszál, amelyek az érzelmek kezelésére vagy múltbéli sérülések feldolgozására vonatkoznak.
A coach inkább egy edzőhöz hasonlít, míg a terapeutát egy sportorvoshoz hasonlíthatnánk. Mindkét szakember merít az anatómia, a mozgásszervi, táplálkozástani és más, hasonló tudományágak ismeretanyagából. Az edző abból az előfeltevésből indul ki, hogy a sportoló alapvetően egészséges, és fittsége, valamint teljesítménye fejlesztésére koncentrál.
A három legfontosabb különbség coaching és terápia között: a segítő kapcsolat fókusza, célja és az igénybe vevők köre.
Ha az edzőnek oka van feltételezni, hogy a sportolónál valamilyen sérülés áll fenn, akkor a csapatorvoshoz irányítja. Vagyis a coachok és a terapeuták egyformán az emberrel foglalkoznak, de különböző eszköztárral és más célból. Természetesen a coach is feltérképezheti az ügyfél múltját, családi életét vagy érzelmeit, ha ezzel világosabbak lesznek az ügyfél jelennel és jövővel kapcsolatban elmondott történetei. Fontos különbség azonban, hogy a coach nem diagnosztizál és nem kezel. Megfigyelései alapján a coach megfogalmazhatja, milyen szakemberre van az ügyfélnek szüksége. Coachként húzz határt, ha az ügyfélnek a képesítéseden, tapasztalatodon vagy a megállapodásotokon túlmutató segítségre van szüksége. Amennyiben szükséges, a coach tudja továbbirányítani az ügyfelet és tegye is meg. Az útmutató további részében arról lesz szó, miért, mikor és hogyan irányítsuk az ügyfelet mentális segítő szakemberhez.
MIÉRT IRÁNYÍTSUK TOVÁBB?
Az ICF kompetenciái és etikai irányelvei egyaránt felszólítanak arra, hogy amennyiben szükség van rá, irányítsuk tovább az ügyfelet más segítő szakemberhez. Ezen túlmenően kutatások támasztják alá, hogy minél korábban történik az átirányítás, az annál pozitívabb hatással lesz az ügyfél mentális egészségére.
A coach etikai felelőssége
Amennyiben az ügyfél által felvetett problémák meghaladják a coach szakértelmét és/vagy szolgáltatási körét, a coach etikai kötelessége segíteni ügyfelét, hogy másfajta támogatást vagy támogatót találjon.
Az ICF ennek felelősségét a kompetencia-modelljében és az etikai kódexben is megfogalmazta.
Az egyes számú kompetencia, a „(coach) Etikusan viselkedik”[1] arra hívja a coachot, hogy „értse és következetesen betartsa a coaching etikai irányelveit és a coach-szakmai normákat”. Ez magában foglalja annak az egyértelmű kommunikációját, hogy mi a különbség a coaching és más támogató foglalkozások között. Az is része, hogy az ügyfelet más szakemberhez irányítsuk, amennyiben erre van szüksége; tudjuk, mikor kell továbbirányítani és hogy kikhez fordulhatunk. Az ICF etikai kódexe[2] a következő kötelezettségeket írja elő a coachok számára:
Fontos különbség azonban, hogy a coach nem diagnosztizál és nem kezel.
3.18 Körültekintően beszélek róla és igyekszem biztosítani, hogy az első találkozó előtt a coaching ügyfelem és a szponzor(ok) megértsék a coaching természetét, a titoktartás természetét és határait, a pénzügyi megállapodást és a coaching megállapodás minden egyéb vonatkozását.
3.23 Bátorítom az ügyfelet és a megbízót, hogy kezdeményezzenek változtatást, ha azt hiszem, hogy az ügyfél, vagy a megbízó érdekét egy másik coach, vagy egy másik erőforrás jobban tudná szolgálni és javaslom az ügyfélnek mások szakmai szolgáltatását, ha szükségesnek, vagy megfelelőnek tartom ezt.
Maradjunk a coaching keretei között
A coaching megállapodás mind a coach, mind az ügyfél számára fontos. Ez a megállapodás határozza meg, hogy mire terjed ki a coaching. Az általad nyújtott szolgáltatásokat világosan definiáld a coaching megállapodásban. Ezzel az ICF 2019-es kompetenciamodelljének 3-as pontja (Megállapodásokat köt, és azokat megtartja) foglalkozik; vagyis tiszta és egyértelmű megállapodásokat köt a coaching-kapcsolatra, -folyamatra, -célokra és -tervekre.
Az alábbi példa világosan mutatja, mire terjed ki a coaching:
A coaching nem terápia. Nem dolgozom terápiás ügyekkel és nem vájkálok a múltban. Ezt a munkát Önre bízom. Azt feltételezem, hogy ügyfeleim épek és jól funkcionálnak. Megnézzük, hol tart most, segítek elmozdítani az akadályokat, előre lépni, személyes és szakmai célokat kitűzni és cselekedni az ön által vágyott élet kialakításáért. Ha bármilyen okból az az érzésem támad, hogy másfajta segítő szakemberre van szüksége, megkérem, hogy forduljon máshoz.7
Valós segítséget jelenthet a továbbirányítás
Cselekedjünk, amikor azt látjuk, hogy az ügyfél nincs mentális egészségének birtokában. Ez azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk azzal: mikor és hogyan cselekedjünk, és milyen segítséghez fordulhatunk. Ne feledjük, hogy ilyen esetekben a korai intervenció növeli annak az esélyét, hogy ügyfeleink állapota hamarabb javul.
A kutatásból kiderül, hogy:
- a probléma valószínűleg nem múlik el magától, hacsak nem teszünk lépéseket
- az időben kapott segítség jó eséllyel felépüléshez vezet
- a cselekvés (beavatkozás) javítja az ügyfél életminőségét és akár életet is menthet
- a késedelmes beavatkozás azzal jár, hogy az ügyfél teljesítménye drámain csökken
Coachként – kvázi külső megfigyelőként – fontos szereped van abban, hogy az ügyfél segítséget kapjon:
- az érdeklődés és a támogatás lényeges tényezők lehetnek a nehézségekkel küzdő ügyfél segítésében
- vannak ügyfelek, akik maguktól nem fordulnak segítségért
Ne feledjük, hogy ilyen esetekben a korai intervenció növeli annak az esélyét, hogy ügyfeleink állapota hamarabb javul.
Egy ausztrál, mentálhigiénés nonprofit szervezet (Mental Health First Aid Australia) a következő, mindenki számára elérhető 5 lépéses akciótervet dolgozta ki:
- krízis esetén kapcsolódj, mérd fel a helyzetet és támogasd
- hallgasd meg és ítélkezésmentesen kommunikálj
- ajánlj fel segítséget és információt
- bátorítsd megfelelő szakmai segítség igénybevételére
- bátorítsd más segítség igénybevételére
MIKOR IRÁNYÍTSD TOVÁBB ÜGYFELEDET MENTÁLIS SEGÍTŐ SZAKEMBERHEZ?
Honnan tudod tehát, hogy mikor kell valakinek terapeutát vagy más segítő szakembert ajánlani? A következő bekezdések eligazítanak abban, hogyan mérd fel (és monitorozd) szükséges-e továbbirányítanod ügyfelede.
Ne lépj át a coaching határán
Az ügyfelednek nyújtott optimális szolgáltatás azt jelenti, hogy az adott coaching szerződés, szaktudásunk és kompetenciánk keretein belül dolgozol.
Ha ügyfeled elakadása meghaladja szakmai tapasztalatod és kompetenciád szintjét, vagy kényelmetlenül érzed magad az adott témával kapcsolatban, akkor fontold meg, hogy más segítő szakemberhez irányítod ügyfeledet. Mondd el ügyfelednek, hogy problémája túlnyúlik szakmai tudásodon. Vond be ügyfeledet és közösen keressetek megoldási alternatívákat és/vagy más segítő szakembereket, beleértve a terapeutát is, ha az látszik helyénvalónak.
Önismereted és -önreflexiód fontos eszközök abban, hogy felismerd, amikor egy probléma meghaladja coachtapasztalatod és -kompetenciád szintjét. Fontos, hogy folyamatosan monitorozd a saját reakcióidat és érzéseidet. Figyelj oda a mentális problémákkal kapcsolatos előfeltevéseidre és előítéleteidre. Sok kultúrában elfogultan tekintenek a mentális problémákra (stigmatizálják azokat), coachként saját hozzáállásoddal tudsz ezen változtatni.
Önismereted és -önreflexiód fontos eszközök abban, hogy felismerd, amikor egy probléma meghaladja coachtapasztalatod és -kompetenciád szintjét.
Ha az ügyféllel való interakciók során fenntartásaid vannak vagy kényelmetlenül érzed magad, és ez kihat a munkádra, akkor lehet, hogy nem neked kellene coacholnod őt. Amennyiben az alábbiakat tapasztalod magadon, fontold meg, hogy felveszed a kapcsolatot mentorcoachoddal, szupervízoroddal vagy más képzett mentálhigiénés szakemberrel, annak kiderítésére, hogy szükséges-e továbbirányítani ügyfeledet:
- felelősnek érzed magad az ügyfélért
- nyomást érzel, hogy megoldd az ügyfél problémáit
- stresszelnek az ügyfél gondjai
- úgy érzed, nagyobb a probléma, mint amivel meg tudsz birkózni
- szorongást vált ki benned az ügyfél
- úgy érzed, az ügyfél túlságosan rád támaszkodik, függ tőled
- úgy érzed, cserben hagytad az ügyfeled
Ha kihat a mindennapi működésre
Figyeld meg az ügyfeled akadályoztatásának mértékét. Akadályoztatáson azt az egészséges működéstől való eltérést értjük, amely zavarja a mindennapi feladatok ellátását, mint például az öngondoskodást. Amikor a probléma a mindennapi (szakmai, személyes vagy szociális) működést akadályozza, akkor irányítsd az ügyfelet mentális segítő szakemberhez. Mindennapi működésen az öngondoskodás sokféle tevékenységét értjük, mint például táplálkozás, tisztálkodás, munka, házmunka és szórakozás. A mentális egészség egy skálán mérhető, ezért mindig vedd figyelembe, mióta tart, milyen gyakorisággal és intenzitással jelentkezik az adott akadályoztatás. Amennyiben hetek óta tart és kihat a mindennapi működésre, indokolt mentális segítő szakemberhez irányítani ügyfeledet.
Ha nincs haladás
Ha az elakadás befolyásolja az ügyfél hatékony fejlődését a coaching folyamatban és emiatt egy reális időkereten belül nem lép előre, akkor valószínű, hogy van egy mélyebb probléma ami terápiás munkát igényel.
Lehet, hogy az ügyfél jól működik a mindennapokban, de nem fejlődik a coachingfolyamatban, mert a pszichés problémák akadályozzák. Lehetséges, hogy egy múltbeli seb, aminek még gyógyulásra van szüksége, folyamatosan felbukkan az ülések során, és ezzel megakadályozza a haladást. Az is elképzelhető, hogy az ügyfél mindig az érzelmeit akarja ventillálni az ülések során. Az önszabotáló magatartás is gátat szabhat a változásnak. Ezekben a helyzetekben nagy segítséget jelenthet egy mentális segítő szakember, aki segít feldolgozni az ügyfél múltbeli vagy mélyben rejlő érzelmi elakadásait. Ha maguk az érzések akadályozzák az ügyfelet abban, hogy feldolgozza őket, és emiatt nem tud önmagára vonatkozó felismerésekhez jutni és cselekedni, akkor irányítsd más szakemberhez.
Ha az ügyfél egy korábbi incidens miatt kezd megakadni, és úgy tűnik, nem tud továbbjutni rajta, valószínűleg terápiára van szüksége. A megakadás azt jelenti, hogy az ügyfél visszatérően ugyanazt a témát hozza be, folyamatosan áldozatként utal magára vagy a trauma következtében testi tünetei vannak. Coachként megkérdezheted ügyfeledet, hogy mi okozza a problémát, de ne ragadj le ott. Azért érdeklődünk a kiváltó ok iránt, hogy feloldjuk az ügyfél elakadását. Ha a múlt elfogadása elég az ügyfélnek, hogy tovább lépjen, akkor folytathatjátok a coachingot. Amennyiben mélyebben kell feldolgozni az elakadást, akkor irányítsd tovább.
A mentális egészség egy skálán mérhető, ezért mindig vedd figyelembe, mióta tart, milyen gyakorisággal és intenzitással jelentkezik az adott akadályoztatás.
Annak az ügyfélnek, aki a mindennapokban jól funkcionál, de nincs nála előrelépés a coachingban, jót tehet, ha párhuzamosan jár coachingba és terápiába — a coachcsal azon dolgozik, amiben eredetileg megállapodtak, míg a terapeutával a pszichológiai problémán dolgozik. Fontos, hogy az ügyfél haladjon a coachingban. Lehet, hogy tud a coach az ügyféllel dolgozni miközben az ügyfél terápiába jár, de elképzelhető, hogy az ügyfélnek először a pszichológiai problémáját kell megoldania, majd utána tudja csak folytatni a coachingot.
Konzultálj, ha bizonytalan vagy
Ha kérdéseid vannak vagy elbizonytalanodtál, konzultálhatsz a mentor-coachoddal vagy coaching szupervízoroddal, hogy eldöntsétek, szükséges-e terapeutához irányítani az ügyfeledet. Konzultálj olyan szakemberrel, aki elmélyült a témában. Felveheted a kapcsolatot mentális segítő szakemberrel is, hogy megbeszéld a helyzetet, hiszen a terapeuták gyakran ingyen is ajánlanak rövid konzultációkat. Legyen egy listád más segítő szakemberekről, ha szükséged lenne rájuk - vagy ügyfeleidnek.
A distressz jelei és vészhelyzetek
Az ügyfelet vagy mást érintő közvetlen veszély azonnali beavatkozást igényel (lásd a Vészhelyzetek című fejezetet a 11. oldalon).
Terápiába irányítást igényel többek között a szorongás, a depresszió, étkezési zavarok, a poszttraumás stressz (PTSD), a szerhasználat, az öngyilkossági gondolatok és a gondolkodási zavarok. A következő fejezet az ezekkel kapcsolatos distressz jeleit tárgyalja.
Támaszkodj szakmai tapasztalatodra, értékítéletedre és ösztöneidre. Ne hagyj figyelmen kívül egyetlen olyan jelet sem ügyfeled viselkedésében, amely aggodalomra adhat okot.
FIGYELMEZTETŐ JELEK9
A mentális egészség kategóriáinak leírásai jelen dokumentumunkban nem azt a célt szolgálják, hogy diagnosztizáljuk az ügyfelet, hanem hogy segítsenek a coachnak, hogy jobban megértse és felismerje azokat a problémákat, amelyek esetén ügyfelét terápiába kell irányítania. Az alábbi mentális problémákkal találkozik a leggyakrabban egy coach. Ha többet szeretnél megtudni más mentális problémákról (kategóriákról), lásd a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, vagy másnéven DSM-5).
A leggyakoribb mentális problémák:
- szorongás
- depresszió
- étkezési zavarok
- poszttraumás stressz (PTSD)
- szerhasználat vagy -függőség
- öngyilkossági gondolatok
- gondolkodási zavarok
Annak az ügyfélnek, aki a mindennapokban jól funkcionál, de nincs nála előrelépés a coachingban, jót tehet, ha párhuzamosan jár coachingba és terápiába.
A pszichológiai distressz jelei10
- jelentős hangulati változások, mint például az irritáltság, düh, szorongás vagy szomorúság
- munkahelyi vagy iskolai teljesítmény csökkenése
- szociális kapcsolatoktól és tevékenységektől való visszahúzódás
- a testsúly vagy a megjelenés változása, beleértve a személyes higiénia elhanyagolását
- alvászavarok, akár túlalvás, akár az elalvás vagy az alvás nehézségei
Figyelj a jelek halmozódására
Miközben az ügyféllel dolgozol, figyelj a jelek halmozódására és a krónikus tünetekre! A jelek sokszorozódása a distressz növekedésére utalhat. Ha az ügyfél erős, tartós negatív érzelmeket tapasztal, akkor egy mentálhigiénés szakember képes neki szakszerűen segíteni.
A jelekre figyelve vedd számításba a tünetek időtartamát, gyakoriságát és intenzitását. Ha az ügyfél folyamatosan szorong, tartós tünetei és ismétlődő negatív mintázatai vannak, akkor irányítsd mentálhigiénés szakemberhez. Számos ügyfél produkál egy-két jelet és tünetet, ám olyan szinten, hogy azzal még képesek vagyunk a coahingban foglalkozni.
Képesítésed, tapasztalatod és az ügyféllel kötött szerződésed alapján dönts arról, mikor irányítod őt tovább.
A tünet egy elemének jelenléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügyfél mentálhigiénés problémával küzd. Mindamellett, minél több jelet észlelsz, annál valószínűbb, hogy ügyfelednek mentálhigiénés szakemberre van szüksége. A distressz jeleit a következő csoportokra oszthatjuk: a magánélet, a szakmai élet, a viselkedés és az érzelmek, fizikai és a személyes biztonságot érintő kockázat mutatói. A kis jelek csoportosulása (például érzelem-kitörések, ismételt kifogások a házi feladat elmulasztása miatt és a kimerültség mintázata) azt jelzi, hogy lépned kell az ügyfél érdekében.
A distressz jeleit a következő csoportokra oszthatjuk: a magánélet, a szakmai élet, a viselkedés és az érzelmek, fizikai és a személyes biztonságot érintő kockázat mutatói.
Szorongás
Túlzott aggodalom, idegesség vagy aggódás az élet eseményei miatt; visszatérő zavaró gondolatok vagy aggodalmak
Időtartama
Legalább féléven át, hetente többször
Tünetek
- nyugtalanság, izgatottság és kiélezettség érzése
- fáradékonyság
- koncentrálási nehézség vagy „üres-agy” érzése
- ingerlékenység
- izomfeszültség, verejtékezés, remegés, szédülés vagy szapora szívverés
- alvási zavar (elalvási vagy átalvási nehézségek vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás)
Depresszió
Súlyos szomorúság, üresség és reménytelenség érzése, vagy a napi tevékenység iránti érdeklődés, a benne lelhető öröm elvesztése
Időtartama
Amikor a szomorúság érzése megzavarja a mindennapi életet, és több mint 2 hétig fennáll
Tünetek
- a napi tevékenységek iránti érdeklődés és az öröm elvesztése
- jelentős súlyvesztés, vagy -gyarapodás
- álmatlanság, vagy túl sok alvás
- nyugtalanság, ingerlékenység
- energiahiány
- koncentrálási nehézség
- értéktelenség, tehetetlenség érzése, vagy túlzott bűntudat
- ismétlődő halál- vagy öngyilkossági gondolatok
Megjegyzés: A gyász a veszteségre való reagálás normális folyamata. Ha a bánat elsöprő, vagy valaki képtelen gondolkodni a jelenről és a jövőről, az depresszióra utalhat.
Evészavarok
Az olyan evési és táplálkozási extrém viselkedés, mint például a túl- vagy alulevés; a testsúlyhoz és az evéshez kapcsolódó pszichés stressz és korlátozottság, túlzott érzelmek, attitűdök és viselkedés
Időtartam
Visszatérő jellegű vagy tartós zavarok
Tünetek
- az étkezéssel kapcsolatos folyamatos vagy kényszeres gondolatok
- teljes ételcsoportok kerülése minden egészségügyi indok nélkül
- életmód-változtatás vagy annak hozzáigazítása egy diéta vagy étel köré, egészségügyi indok nélkül
- csökkent energiaszint
- alvási nehézségek
- hangulatváltozások, szorongás, depresszió, ingerlékenység
Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) vagy Trauma
Trauma vagy stressz érzése valamilyen súlyos megrázkódtatáson átesett embereknél, például háború, természeti katasztrófa, autóbaleset vagy szexuális zaklatás túlélőinél
Időtartam
Legalább egy hónapja fennáll
Tünetek
- Újra átélt élmények:
- tolakodó gondolatok, rémálmok, visszatérő emlék-betörések
- Elkerülési tünetek:
- bizonyos gondolatok, érzések, emberek vagy helyzetek kerülése, melyek az adott eseményhez emlékeztetnek
- Negatív hangulat és gondolkodási tünetek:
- negatív gondolatok vagy hiedelmek saját magáról és a világról
- elidegenedés, izoláció és a kapcsolódás hiányának érzése
- az eseményhez kapcsolódó megterhelő érzésekben való beragadás
- az eseményhez nem köthető emlékezetzavar
- Izgalmi (hyperarousal) tünetek:
- koncentrálási nehézség
- ingerlékenység, düh, indulat
- túlzott éberség
- alvászavarok
Szerhasználat és függőségek
Függőség valamilyen szertől vagy tevékenységtől
Időtartam
1 év belül több vagy az összes tünet megjelenik
Tünetek
- növekvő tolerancia a szer iránt (alkohol vagy drog)
- vágyakozás a szerre napközben is
- egyéb tevékenységek kerülése, otthoni, munkahelyi, iskolai kötelezettség-mulasztás
- szerettei aggodalmának elutasítása vagy nehezményezése
- család és barátok elől titkolt szerhasználat
- más szerhasználók társaságának keresése, kapcsolat megszakítása nem-használókkal
- elvonási tünetek észlelése szerhasználat hiányában
- túlzott használat – sok órán vagy napokon át
- úgy érzi, képtelen leszokni
Öngyilkossági gondolatok
Öngyilkossági vagy önbántalmazási gondolatok (vagy tettek); az öngyilkosság tervezése
Időtartam
Halállal vagy öngyilkossággal kapcsolatos visszatérő fantáziák vagy öngyilkossági tervek vagy öngyilkossági kísérlet az lemúlt 2 évben
Tünetek
- sokat beszél a reménytelenségről
- arról beszél, hogy nincs értelme folytatni az életét
- végrendeletet készít vagy elosztogatja az értékeit
- eszközöket szerez be az önveszélyeztetéshez, például fegyvert vásárol
- túl sokat vagy túl keveset alszik
- túl sokat vagy túl keveset eszik, ezért jelentősen nő vagy csökken a testsúlya
- meggondolatlanul viselkedik, például nagy mennyiségben fogyaszt alkoholt vagy kábítószert
- kerüli a társasági érintkezést
- dühkitörései vannak vagy bosszúvágyat táplál
- a szorongás vagy zaklatottság jeleit mutatja
Ha úgy gondolod, hogy valaki feltehetően ön- vagy közveszélyes, akkor lapozz a 11. oldalon a “Vészhelyzetek” fejezethez.
Gondolkodási zavarok
Viselkedése vagy beszéde problémás, logikátlan vagy összefüggéstelen gondolkodásra utal
Időtartam
Huzamosabb ideig (legalább egy hónapig) mutatja az alábbi tünetek jelentős részét
Tünetek
- paranoia, téveszmék, hallucinációk vagy hamis hiedelmek
- gyors, logikátlan vagy összefüggéstelen beszéd
- gyorsan érint több, egymáshoz nem kapcsolódó témát
- gyakran megszakad a gondolatmenete
- képtelen követni a logikus gondolatmenetet
- azt hiszi, hogy valaki vagy valami eltávolította a gondolatait
Miután megállapítottad, hogy ügyfelednek jót tenne, ha találkozna egy mentálhigiénés szakemberrel, beszélj vele erről támogatóan. A te dolgod, hogy támogasd, lehetőségeket vess fel és rámutass az erőforrásokra. Amikor továbbirányítod ügyfeledet, legyen kéznél praktizáló és megbízható terapeuták egy listája, elérhetőségükkel és szakterületükkel. Legyenek az összeállításodban eltérő szakterületű terapeuták. További erőforrások lehetnek: egy megbízható barát, munkatárs, lelkész, a közösség egy tagja, pszichológus vagy segítő csoportban való részvétel.
HOGYAN IRÁNYÍTSUK TOVÁBB AZ ÜGYFELÜNKET
Négyszemközt beszélj vele. Olyan helyet és időt válassz, ahol és amikor zavartalanul beszélhettek. Legyen leég időtök a témára, ne siess és csak rá figyelj.
Legyél pozitív. Jó, ha azzal kezded a beszélgetést, hogy kifejezed az ügyfél jólléte iránti törődésedet és aggódásodat. Beszélj pozitívan, nyugodtan. Legyél reményteli, szelíd, türelmes, támogató, direkt, őszinte és ítélkezésmentes.
Legyél fókuszált és konkrét. Mutass rá konkrét jelekre, viselkedésekre, amik feltűntek.
Kérdezz és figyelj. Tegyél fel a konkrét dologra vonatkozó nyitott kérdéseket, ezzel is növelve az ügyfél tudatosságát. Légy jelen aktív hallgatással, felismerve, elismerve és validálva az ügyfél által elmondottakat.
Adj teret a csendnek. Hagyj időt az ügyfélnek, hogy elmondja a történetét.
Kérdezz rá, hogy érzi magát az ügyfél a terápiára vonatkozó javaslatoddal kapcsolatban. Bíztasd arra, hogy bátran reagáljon a felvetésedre.
Ismételten jelezd aggódásodat és törődésedet.
Azonosítsd az erőforrásokat és a terápiás támogató lehetőségeket. Mondj minél több információt a terapeutával kapcsolatban és az ügyfél számára lehetséges előnyökről.
Hagyd nyitva az ajtót! Úgy zárd le a beszélgetést, hogy mind neked, mind az ügyfélnek legyen lehetősége visszatérni a témára egy későbbi időpontban.
Segítség lehet az ügyfélnek, ha az első találkozás megszervezésében támogatod azzal, hogy az ügyfél a jelenlétedben hívja fel a terapeutát.
Elképzelhető, hogy az ügyfeled nem lesz nyitott a terápiára első alkalommal, amikor ezt javaslod. Előfordulhat, hogy több alkalommal is fel kell vetned a terápia lehetőségét, amennyiben a mentálhigiénés probléma az első ajánlást követően újra felmerül a coaching folyamatban.
Az ügyfél több okból is vonakodhat attól, hogy terápiába menjen. Van, akinek nincs probléma-tudata. Van, aki attól tart, hogy gyengének vagy őrültnek bélyegzik. Mások számára nem elérhető minőségi mentálhigiénés szolgáltatás. Az is lehet, hogy rossz terápiás tapasztalata volt. Elképzelhető, hogy vallási vagy kulturális meggyőződések tartják távol a terápiától. Egyes kultúrákban a terápia stigmatizált. Fontos, hogy a mentálhigiénés problémákat és azok kezelését normálisként/legitimként fogadjuk el.
Előfordulhat, hogy több alkalommal is fel kell vetned a terápia lehetőségét, amennyiben a mentálhigiénés probléma az első ajánlást követően újra felmerül a coaching folyamatban.
Coachként úgy csökkentheted ügyfeled terápiához kapcsolódó félelmét vagy vonakodását, hogy elmagyarázod a terápia előnyeit. Világszerte emberek milliói kérnek segítséget mentálhigiénés problémák miatt, hogy jobban legyenek. Azt is elmondhatod, hogy sokan, akik terápiába mennek, normálisak és mentálisan egészségesek, akik a terápia során jobb megküzdési módszereket sajátítanak el.
Biztosítsd ügyfeled arról, hogy segítséget kérni nem a gyengeség jele, hanem pont fordítva, az illető erejéről tesz tanubizonyságot. Az is a támogatásod egy formája, ha elismered ügyfeled bátorságát és öngondoskodását.
Az alábbi hasonlattal érzékeltetheted a terápia előnyeit. Például, ha valakinek erős szívdobogása van, akkor nem sok értelme van bőrgyógyászhoz fordulni. Szívproblémákkal menjünk kardiológushoz, bőrproblémákkal pedig bőrgyógyászhoz.
Végtére is, az ügyfél döntése, hogy felkeres-e egy terapeutát. Dönthet úgy, hogy nem fordul terapeutához, és ez is rendben van. Ha az ügyfél nem kívánja mentálhigiénés szakember támogatását igénybe venni, akkor tudasd vele, hogy a későbbiekben is fordulhat hozzád, amennyiben meggondolja magát. Tartsd tiszteletben az ügyfeled döntését, hogy nem kér segítséget, kivéve, ha úgy gondolod, hogy fennáll a veszélye annak, hogy magában vagy másokban kárt tesz. Ha úgy véled, hogy fennáll az öngyilkosság veszélye, akkor vedd fel a kapcsolatot az ügyfél lakóhelyén illetékes segélyszolgálatokkal.
Kérdezz rá bátran ügyfelednél a coaching folyamat keretében, hogy mi történt a terápiában.
A mentálhigiénés titoktartási gyakorlat miatt, az ügyfél döntése, hogy megosztja-e tapasztalatait veled. Fogadd el, ha mégsem. Azzal, hogy érdeklődsz, gondoskodást és törődést kommunikálsz.
Szakmailag ítéld meg: Ha úgy érzed, hogy ügyfelednek nem használ a coaching, amíg fel nem dolgozta elakadását, mondd meg neki nyíltan, és javasold, hogy előbb kezdje el a terápiát. Ne feledd, nem vagy terapeuta!
A TOVÁBBIRÁNYÍTÁS UTÁN
Továbbirányítottad ügyfeledet egy számára megfelelőbb segítőhöz. Hogyan tovább? Ügyfeleddel közösen eldönthetitek, hogy folytassátok-e a coachingot. Rendben van, ha időnként rákérdezel arra, hogyan alakul a terápiás folyamata.
A továbbirányítási folyamat része, ha nyomon követed az ügyfél döntését és időnként érdeklődsz, ezzel kifejezed támogatásodat, miközben az ügyfélnél hagyod a felelősséget.
Ha az ügyfél nem nyitott a továbbirányításra, jusson eszedbe, hogy rajta múlik, megy-e terápiába vagy nem. Ha az ügyfél később ugyanott elakad, akkor vesd fel újra a terápiát. Egyben neked is döntési pont, hogy akarod-e így is folytatni a coachingot.
A továbbirányítási folyamat része, ha nyomon követed az ügyfél döntését és időnként érdeklődsz.
Emlékeztesd ügyfeledet a coaching szerződésetekre, hogy mi része a coachingnak és mi nem.
Ha az ügyfél nem nyitott a továbbirányításra, jusson eszedbe, hogy rajta múlik, megy-e terápiába vagy nem. Fogadd el a döntését. Tedd világossá számára, hogy szívesen visszatérsz a témára, amikor szeretné. Amennyiben úgy döntesz, hogy nem tudod hatékonyan coacholni, amíg nem foglalkozik az elakadásával, mondd ezt el neki, és vesd fel, hogy akkor folytassátok a coachingot, amikor már teljes mértékben hasznosítani tudja azt.
VÉSZHELYZETEK
Coachingban ritkák a vészhelyzetek, de előfordulhatnak, ezért hasznos, ha van ilyen terved. Ha úgy látod, ügyfeled közvetlenül veszélyezteti magát vagy egy másik személyt, akkor azonnal tárcsázd a rendőrséget vagy a mentőket. A rendőrségnél vannak képzett szakemberek, akik képesek minden vészhelyzetet kezelni, köztük a pszichés eseteket is. Ha úgy ítélik meg, hogy mentálhigiénés szakemberre van szükség, kapcsolatba fognak lépni a megfelelő szolgálattal.
Ha nem áll fenn közvetlen veszély, de aggódsz az ügyfeledért, akkor konzultálj a viselkedéséről egy ismerős terapeutával. Számos terapeuta kínál rövid konzultációt ingyen.
Ha úgy ítéled meg, hogy valakinél fennáll a kockázata annak, hogy magában vagy másban kárt tesz, akkor
- Hívd a helyi segélyhívószámot (112)
- Maradj az illetővel addig, amíg megérkezik a segítség
- Kérdezd meg tőle, milyen sérülést okozó eszköz van nála (például fegyver, kés, gyógyszer, stb.). Ha van nála ilyen:
- Kérd meg ügyfeledet, hogy adja oda azt megőrzésre
- Beszéld meg vele, hogy kit értesíthettek a fennálló helyzetről, majd kövesd nyomon a történéseket
- Értesítsd a rendőrséget vagy a mentőket és kérd, hogy végezzenek el egy gyors mentális állapotfelmérést
- Hallgasd meg, de NE ítélkezz, vitatkozz, fenyegetőzz, kiabálj!
Ha úgy gondolod, hogy valakinél fennáll az öngyilkosság veszélye, kérj segítséget egy krízis- vagy öngyilkosság prevenciós segélyvonaltól.
Coachingban ritkák a vészhelyzetek, de előfordulhatnak, ezért hasznos, ha van ilyen terved.
Segítségért magyar nyelven például ide fordulhatsz:
- Lelki Elsősegély Telefonszolgálat: 116-123; https://sos116-123.hu/
- http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/
- Péterfy Kórház Pszichiátriai Osztály és Krízis Intervenció https://peterfykh.hu/osztaly/pszichiatriai-osztaly-es-krizis-intervencio-43
- Segélyszolgálatok gyűjteménye: http://www.ugyelet.hu/hu/telefonos-segelyszolgalatok
TITOKTARTÁSI IRÁNYELVEK
Az ügyfelekről szóló információkkal és feljegyzésekkel kapcsolatos titoktartás törvényi szabályozása országonként eltérő. Ismerd meg a rád vonatkozó érvényes titoktartási előírásokat. Ennek ismeretében informáld ügyfeledet a mentálhigiénés szakemberek számára kötelező titoktartási szabályokról.
Ne feledd, hogy az ügyfélnek joga van a mentális egészségével és kezelésével kapcsolatos információk bizalmas kezeléséhez. Lehet, hogy az ügyfél meg szeretné osztani ezeket veled, de az is lehet, hogy nem.
Tartsd tiszteletben az ügyfeled titoktartáshoz való jogát, és a coaching szerződésben részletesen térjetek ki arra, amikor ezt megszegheted. A titoktartás fontos a bizalom szempontjából, de az ügyfél biztonsága mindenek előtt való, ennek dinamikus egyensúlya legyen a középpontban. Csak akkor oszd meg mással azt, amit megtudtál az ügyfélről, ha ügyfeled komolyan kockáztatja saját vagy más testi épségét. Elsőként azt mérlegeld, milyen kockázatokkal jár, ha nem osztod meg az információt.
Egy terapeuta megnyugtató módon segít eldönteni, mikor irányítsd tovább mentálhigiénés szakemberhez ügyfeledet. Sőt, további szakmai javaslatokkal is tud támogatni. Az ügyfél konkrét viselkedésmódjairól is konzultálhatsz vele. Ne feledd, hogy a terapeutát titoktartási szabályok kötelezhetik.
Ez azt jelentheti, hogy a terapeuta nem beszélhet veled egy olyan személyről, akit te irányítottál hozzá, hacsak ügyfele írásban másként nem rendelkezett. Bizonyos országokban például az ügyfél írásos hozzájárulása nélkül a terapeuta még az ügyféllel való kapcsolat tényéről sem nyilatkozhat.
ERŐFORRÁSOK LISTÁJA
Fontos tudatában lennünk, hogy az ügyfeleknek joguk van saját mentális egészségük és kezelésük kapcsán a teljes titoktartásra.
Befrienders
Öngyilkosság-megelőzést és érzelmi támogatást nyújtó független, jótékonysági alapon működő segélyközpontok világszintű hálózata.
GoodTherapy.org
https://www.goodtherapy.org/about-us.html
Mentális egészséggel foglalkozó szakemberek világszintű hálózata, akik célul tűzték ki, hogy csökkentik a terápiák igénybevételével még együtt járó megbélyegzettséget. A folyamatos tanítással és kommunikációval a GoodTherapy.org kiáll az egészséges, együttműködésen alapuló és patologizálásmentes terápia mellett.
Nemzetközi Öngyilkosságot Megelőző Szövetség (International Association for Suicide Prevention)
Öngyilkosság-megelőzéssel foglalkozó civil szervezet.
Mentális Egészség Elsősegély Ausztrália (Mental Health First Aid Australia)
Nemzeti nonprofit szervezet, amely széles körben fejleszt ki, értékel és nyújt mentális egészség témában képzéseket.
A képzéseket több országra adaptálták. (A Mentális Egészség Elsősegély Programok licencével rendelkező országok listája megtekinthető itt: Global Directory of Licensed Mental Health First Aid Programs http://www.mhfainternational.org/international-mhfa-programs.html.)
PsychCentral.com
Közösségi hálózat, ahol tájékoztatást kaphatunk mentális egészséget segítő forrásokról illetve mentális rendellenességek tüneteiről.
Egészségügyi Világszervezet (WHO)
http://www.who.int/topics/global_burden_of_disease/en/
Az Egyesült Nemzetek speciális szervezete, amely a közegészségüggyel, egészségvédelemmel és betegségekkel foglalkozik világszinten, ideértve a mentális egészség rendellenességeit is.
JEGYZETEK
1 Cavanagh, M., & Buckley, A. (2014). Coaching and mental health. In E. Cox, T. Bachkirova, & D. Clutterbuck (Eds.), The complete handbook of coaching (pp. 405-417). Los Angeles, CA: Sage.
2 A gyógyászati modelt reprezentáló hiteles iránymutatások a DSM-5 és az ICD-10. A Mentális Egészség Rendellenességeinek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve, 5-dik kiadása (DSM-5) az Amerikai Pszichiátriai Szövetség iránymutatása, amit Amerikában valamint a világ sok országában a mentális egészség rendellenességeinek a diagnosztizálására használnak a mentális egészség szakemberek. A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 10-dik kiadása az Egészségügyi Világszervezet egy szintén széles körben használt betegségosztályozó rendszere.
3 International Coach Federation. (2017). What is professional coaching? Kivonat innen: https://www.coachfederation.org/need/landing.cfm?ItemNumber=978.
4 American Psychological Association. (2017). A pszichoterápia hatékonyságának az elismerése. http://www.apa.org/about/policy/resolution-psychotherapy.aspx.
5 Maxwell, A. (2009). How do business coaches experience the boundary between coaching and therapy/counselling? Coaching: An International Journal of Theory, Research and Practice, 2(2), 149-162.
6 Auerbach, J. E. (2001). Personal and executive coaching: The complete guide for mental health professionals. Pismo Beach, CA: Executive College Press.
7 Elliot, Tina. (2017). Frequently asked questions about personal coaching. Kivonat innen: http://www.synergycoaching.org/general-faq.htm#q3).
8 Mentális Egészség Elsősegély Ausztrália (Mental Health First Aid Australia. (2017). Kivonat innen https://mhfa.com.au/about/our-activities/what-we-do-mental-health-first-aid.
9 Ennek a szakasznak az információi ezektől a forrásoktól származnak: American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (DSM-5) (5th ed.). Arlington, VA: American Psychiatric Association. American Psychological Association. (2017). Kivonat innen: www.apa.org. GoodTherapy.org. (2017). Kivonat innen: www.goodtherapy.org. PsychCentral. (2017). Kivonat innen: www.psychcentral.com.
10 Az Amerikai Pszichológiai Szövetség (American Psychological Association) szerint.
11 Copyright 2017 PsychCentral.com. Minden jog fenntartva. Engedéllyel közzétéve.
[1] Hivatkozás a 2019. novemberben publikált kompetencia-modellre.
[2] Idézet a 2015. és 2019. között érvényes Etikai Kódextől.